Bitcoin gyorstalpaló

Kriptopénzek működése, használata, kereskedése, bányászása, kriptó jövedelem adózása - 2021

2021 a kriptovaluták éve. A koronavírus-válság árnyékában a világ vezető tőzsdéi soha nem látott magasságokba emelkedtek, bizonytalanság, extrém volatilitás, kapzsiság, túlértékeltség jellemzi a piacokat. Ebben a környezetben sokan úgy látják, vége szakad az S&P500 és a Nasdaq több mint tíz éve tartó szárnyalásának, és fordulópont, recesszió közeleg. Az Amerikában kiosztott ingyen pénzek (angolul: stimulus package) helyet keresnek a piacon, és az értékállónak mondott nemesfémek és minimális hozamot produkáló kötvények helyett előtérbe került a kriptovaluták vásárlása. Kezdjük elhinni, hogy a bitcoin és társai lehetnek értékállóak, szolgálhatnak menedékül a fiat pénzekre jellemző kormányzati beavatkozásokkal szemben.

Ha hallottál a bitcoinról, ethereumról tévében, interneten, és szimpatizálsz az ötlettel, hogy befektess, vásárolj, bányássz, vagy csupán érdekel a blokklánc hálózatok működése, ez a tutorial neked szól! Igyekeztünk lefedni az összes területet, a cikkben található számos linkkel pedig megfelelő kiindulási pontot szeretnénk nyújtani, hogy tovább elmerülhess a témában.

Törvényi kötelességünk jelezni, hogy az oldalon található tartalom a szerzők magánvéleményét tükrözi és nem minősül a 2007. évi CXXXVIII törvény szerinti befektetési tanácsadásnak. A szerzők kizárják a felelősségüket a befektetői döntésekből fakadó esetleges károk vonatkozásában. Hasonlóképp, a kriptovaluták adózására vonatkozó részek sem minősülnek adótanácsadásnak. Kellemes olvasást és sok sikert kívánunk a kriptopénzek világában!

Mi az a bitcoin?

A bitcoin egy decentralizált, digitális fizetőeszköz. A decentralizáltság jelentése: független bármilyen cégtől, szervezettől, kormánytól, így a bitcoin hálózaton futó tranzakciókat nem lehet megtiltani, megakadályozni, senki nem képes arra, hogy bitcoint központilag lefoglaljon, megsemmisítsen, továbbadjon, sem arra, hogy a bitcoin árfolyamát befolyásolja.

A forgalomban lévő 21 000 000 bitcoin az a mennyiség, ami maximálisan létezhet, a bitcoin hálózat matematikai (kriptográfiai) biztosítékokkal rendelkezik, hogy emellé senki ne tudjon önkényesen gyártani mondjuk plusz 1337 darabot. Ez egy jelentős kontraszt a hagyományos "fiat" valutákkal szemben, míg például a Magyar Nemzeti Bank vagy a FED megteheti, hogy a levegőből forintot vagy dollárt teremt, bitcoin (és általánosságban a kriptovaluták) esetében ez lehetetlen.

A bitcoint szokás pénzként vagy pénzt helyettesítő fizetőeszközként is aposztrofálni. A "pénz" közgazdaságtanilag egy tág, megengedő fogalom. Bármilyen csereeszköz pénzként funkcionál, a lényeg, hogy a felek ismerjék el az értékességét és lehessen vele termékeket, szolgáltatásokat vásárolni. Ez mind stimmel. Mi is viszonylag szabadan fogjuk használni a fogalmat. Jogilag és adóügyi szempontból viszont lesz jelentősége a megkülönböztetésnek, erre később kitérünk.

Mi adja a bitcoin értékét?

A bitcoin értékét, mint minden másét, a kereslet-kínálat pillanatnyi viszonya határozza meg. Mivel a bitcoin fejlesztői mesterségesen beépítették a hiányt a rendszerbe (azaz, hogy maximálisan 21 millió bitcoin létezhessen), ennek a tulajdonságnak értéknövelő hatása van.

Hasonlóan az aranyhoz, mely - eltekintve mindenféle űrbányászati kezdeményezéstől - véges erőforrás a Földön, a bitcoinból sem lehet soha több mint a meghatározott mennyiség. Emiatt sokszor digitális aranyként emlegetik.

Tegyük fel, hogy kitör a bitcoin láz és 100 millió ember elhatározza hogy vesznek fejenként 1 bitcoint. Ez több mint a forgalomban lévő mennyiség, a növekvő kereslet miatt nincs más választás, mint beérni kevesebbel, vagy többet fizetni érte. Ez felfele hajtja az árfolyamot. Ugyanakkor tegyük fel hogy elérünk egy lélektani határt, mondjuk 100 ezer dollárt, ahol a bitcoin tulajdonosok azt mondják, hogy 100 000 dollárból már inkább veszek egy házat, és eladóvá válnak.

"Tudok-e vásárolni kevesebb mint 1 bitcoint?" - Természetesen. A bitcoin legkisebb mérhető egysége 1 satoshi = 0.00000001 BTC

Mire lehet használni a kriptovalutákat a való életben?

Termékek és szolgáltatások vásárlására. Léteznek webshopok, amik elfogadnak bitcoint, ethereumot, litecoint, stb. fizetőeszközként. A legkülönfélébb dolgokért fizethetsz kriptovalutával, de hogy pár példát említsek, a tech szektor dominanciája miatt biztosan találsz webhosting szolgáltatást, számítástechnikai eszközöket, online előfizetéseket, de a bitcoin anonimitása miatt gyakran használják illegális árucikkek kereskedelmére is.

Emellett számos ismert pénzügyi szolgáltató nyújt BTC fizetési szolgáltatásokat, mint például a PayPal vagy a Square, így közvetetten, de számos nagy online áruházban (Amazon, Ebay, Aliexpress), stb. bonyolíthatsz tranzakciókat kriptovaluta fedezettel. Utóbbi esetben viszont fontos megemlíteni, hogy a Bitcoin hálózat nyújtotta anonimitásod természetesen elveszik onnantól, hogy egy centralizált, köztes fizetési szolgáltatót igénybe veszel, és gyakran ezek a szolgáltatók nem közvetlenül BTC-ben számolnak el, hanem a vásárláskor dollárba váltják át a kriptovalutát, így egyéb váltási költségek is felmerülhetnek.

Vannak országok, ahol a lakosság nagy része napi szinten használ kriptovalutákat. Ilyen például Venezuela, Nigéria, vagy a Fülöp-szigetek. Ezekben az országokban nagy mértékű infláció, politikailag instabil környezet, bizalmatlanság, szegénység uralkodik. Ha egy Fülöp-szigeteki állampolgár szerencsét próbál Amerikában, gyakran nincs más módja mint bitcoinban hazaküldeni a kint megkeresett pénzt a családjának, melyet hétköznapi szinten adnak-vesznek a helyiek.

A blokklánc technológia

A blokklánc (angolul: blockchain), mint fogalom, egy innovatív találmány, mely a Bitcoin hálózat alapját képzi. Lényege, hogy a tranzakciók tömbösítve vannak, azaz úgynevezett blokkokba tömörülnek. Egy tranzakció akkor véglegesedik a Bitcoin hálózaton, ha az őt magába foglaló blokkot validálják, más szóval kibányásszák. A bányászok szerepe tehát, hogy biztosítsák a bitcoin tranzakciók létrejöttét.

A blokkok sorba vannak rendezve, és minden blokkban szerepel egy 256 bites azonosító (úgynevezett hash), mely az előző blokkra mutat. A hashfüggvény (mélymagyar nyelvújítóink kedvéért hasítófüggvény :)) egy olyan függvény, mely tetszőleges bemeneti adatból egy fix szélességű karakterláncot/számsorozatot generál. Jelen esetben a bemeneti adat az előző blokk, a kimenet pedig egy krix-krax véletlennek tűnő karaktersorozat. A hashfüggvények lényege, hogy nagy mennyiségű bemeneti adatból a kimenet egyszerűen és gyorsan előállítható, fordítva viszont a gyakorlatban nem lehetséges, azaz hogy egy kimenet (hash) alapján megmondjuk, hogy mi volt a bemeneti adat. Ezért elsősorban integritásellenőrzésre használják. Ha például letöltesz egy fájlt az internetről, gyakran találsz mellette hasonló, véletlennek tűnő karaktereket. Ekkor a weboldal közzéteszi, hogy a fájlhoz milyen hash tartozik, letöltés után te is pillanatokon belül elvégezheted a hashelést, és ha ugyanazt a karaktersorozatot kapod, mint ami a weboldalon van, meggyőződhetsz róla, hogy az átvitt információ sértetlen maradt, azaz valaki a hálózaton nem módosította az adatátvitel során.

A hashelés egyik tulajdonsága, hogy ha 1 karaktert is módosítasz a bemeneti értékben, egy teljesen különböző kimenetet kapsz. Nézzük meg, mi történik, ha a blokk egyik tranzakciójában te átírsz 1 darab számjegyet:

SHA256("1 BTC to john") = "4a2b7f3744d638024ca2713e0713b14cd18a98f6e7bf8c2e13be1180319c937d"
SHA256("2 BTC to john") = "b3afb23c0e5b31d89138def46e23aa14fca92e26c0153e8e35efad36c0113439"

A Bitcoin hálózat többi tagja ekkor azt mondja hogy hé!, itt mindenki azt kapta hogy "4a2b7f3744d638024ca2713e0713b14cd18a98f6e7bf8c2e13be1180319c937d", a te tranzakciód kamu. Ekkor nem történik más, mint a blokklánc két részre ágazik. Van az eredeti blokklánc a helyes tranzakciókkal, és van egy másik, aminek a végén az a blokk szerepel, amit manipuláltál, és rajtad kívül senki nem ismer el a hálózaton.

Ahhoz hogy egy tranzakció validáltnak legyen tekintve, a hálózat tagjainak egyszerű többségének (több mint 50%-ának) beleegyezése szükséges. És mivel egy kamu tranzakció negatív hatással van mindenki másra, mindenkinek az az érdeke, hogy kamu tranzakciók ne kerüljenek be a blokkláncba.

Onnantól kezdve, hogy a blokk kibányászásra került és hozzáíródott a blokklánc végére, az egész Bitcoin hálózat számára ismert és nyilvános lesz, mindenki elfogadja a hitelességét.

Most pedig egy gondolatkísérlet! Felmerül a kérdés, mi történne, ha nagy bányászközösségek (poolok) összefognának, és az 51% erejével meghamisítanának tranzakciókat. Ez technikaliag teljesen lehetséges, azonban a legnagyobb szereplők soha nem látott mértékű kooperációja és rosszindulata szükséges hozzá, melyre a mai napig nem volt példa. Egy ilyen precedens az egész Bitcoin hálózat összeomlását eredményezhetné. Ekkor a jóindulatú bányászok továbbvinnék a helyes blokkláncot egy másik ágon, azaz egy új úgynevezett fork (leágazás) alakulna ki. A rosszindulatú bányászok ága pedig kis idővel elhalna. Ha a bányászok 51%-a érdekelt lenne a Bitcoin hálózat összeomlásában, komoly likviditási probléma lépne fel, hiszen a hirtelen megszerzett (ellopott) bitcoinokat nem tudnák gyorsan más fizetőeszközre váltani, így az eredeti bitcoin árfolyama mélyrepülésbe kezdene. A gondolatmenet persze sokkal bonyolultabb a valóságban, és egy hasonló esemény beláthatatlan következményekkel járna. További információ a témában: 51% támadás a Bitcoin hálózaton (angol)

A blockchain alkalmazásai

Noha a blokklánc technológia mondhatjuk, hogy egy "véletlen mellékterméke" volt a Bitcoin fejlesztésének, óriási innovációnak számít, így a teljesség igénye nélkül felsorolnánk pár olyan alkalmazási területet, ahol döntő szerepet kaphat a jövőben.

A közös a fenti alkalmazási területekben, hogy mind arra épít, hogy a blokkláncba bekerült tranzakciók validálhatók és megváltoztathatatlanok.

Bitcoin vásárlása és tárolása

Mindezek után ha szeretnél hozzájutni némi bitcoinhoz, kell találni egy eladót vagy regisztrálni kell egy kriptótőzsdére, ahol hétköznapi valuta (forint, dollár, euró) befizetésével vásárolhatsz kriptovalutákat. A manapság bevett gyakorlat mindenre kriptótőzsdék használta, mint a Binance, Coinbase vagy Kraken.

Mielőtt kriptotőzsdét választanál, fontos leszögezni, hogy nagyobb értékű bitcoin megtakarítást nem érdemes kriptótőzsdén tartani annak ellenére sem, hogy manapság atombiztos biztonsági intézkedésekkel vannak ellátva a felhasználók. Nagyobb értékű megtakarítást úgynevezett hardveres tárcában illik tárolni, ami gyakorlatilag egy pendrive, amivel bizonyíthatod, hogy a kriptovaluta a te tulajdonodban van. Ezeknek az ára 20 és 50 ezer forint között mozog, tehát ha csak most ismerkedsz a kriptovalutákkal, az első párszázezer forintnyi kriptovaluta megtakarítást nyugodtan tartsad a neked tetsző kriptótőzsdén, hiszen maga a hardveres tárca túl nagy költség lenne arányaiban.

A hardveres tárca előnye, hogy teljes mértékben anonim, és fizikálisan birtoklod a kriptód. Hátránya, hogy konkrét hardvertől függően amennyiben tönkremegy, vagy elveszik, nem biztos hogy visszaállítható a megtakarításod. Az újabb tárcák esetében gyakorlat a visszaállításra úgynevezett mnemonikus kulcsot generálni, ami huszonpár angol szóból áll. Ezeket a szavakat leírod egy papírra, és berakod egy széfbe, vagy bármilyen biztos helyre. A hardveres tárcák hátránya (és elsősorban a piacvezető Ledger Nano széria hibája), hogy nem alkalmas sok apró tranzakció tárolására. Ez pedig annyit jelent, hogy közvetlenül nem bányászhatunk a Ledger Nano pendriveunkra, kivéve, ha meg tudjuk oldani, hogy a pool gyűjtse össze és csak ritkábban (hetente, kéthetente) írja jóvá a kibányászott összeget. Összegezve tehát a hardveres tárcák nagyobb biztonságot és anonimitást nyújtanak, cserében rendszeresen tranzakciókhoz használni nem előnyös. A hardveres tárca egy passzív tárolási eszköz, passzív megtakarításokhoz.

Ledger Nano X - The secure hardware wallet

Amennyiben úgy döntesz, hogy a kriptó vagyonod teljes egészét kriptótőzsdén tárolod, tudnod kell, hogy a tárcád privát kulcsai egy harmadik fél kezében vannak. A kriptótőzsdék kiemelt célpontjai hackercsoportoknak, és volt is már rá precedens, hogy sikerült ellopni nagyobb mennyiségű bitcoint az egyik korai, ma már nem üzemelő kriptótőzsdéről. Alapvetően elmondható, hogy 2021-ben egy kriptótőzsde rengeteg biztonsági intézkedésnek aláveti az ügyfeleit, így kiemelt ügyfélazonosítás (KYC folyamat) és többfaktoros autentikáció várható. A belépést, minden befizetést és kifizetést, biztonsági eseményt SMS-ben, telefonos applikáción, Google Hitelesítővel, stb. meg kell erősíteni. Amennyiben olyan kriptótőzsdét találtál, ahol ezek a biztonsági intézkedések nem kötelezők, erősen ajánljuk, hogy inkább kerüld el!

Binance kriptótőzsde használata

Mi a kriptovaluta vásárláshoz és az esetleges kriptó kereskedéshez is a Binance platformját ajánljuk. Ennek az a drámai oka, hogy a világ legnagyobb kriptótőzsdéjéről van szó, és a világ összes kriptovalutákra vonatkozó pénzügyi terméke elérhető.

A teljesség igénye nélkül: körülbelül 10 féle befizetési-és kifizetési mód, kereskedés többezer kriptópárral, nagyon alacsony díjak (például 1 kereskedés díja 0,075% mindenféle jutalékkedvezmény nélkül is, ami azt jelenti hogy 100 000 Ft értékű Bitcoin vásárlása 75 forintnyi díjba kerül mindössze. Hagyományos úton megszerezni ennyi bitcoint most, ahogy írom a sorokat, körülbelül 5000 forint tranzakciós díjba kerülne). Emellett van még millióegy pénzügyi termékük, futures trading, opciós trading, tőkeáttétes kereskedés, kölcsönadás, különféle lekötések, befektetések, liquidity pool, bányász pool sha256-ra és ethash-re, satöbbi, satöbbi. A kereskedés részébe ebben a tutorialban nem megyünk bele, mert az elég messzire vinne. A lényeg, hogy a Binance-szel nem tudsz nagyon mellélőni.

A kedvenc fícsörünk: Binance kártya. Létezik egy olyan bankkártya, amit Binance felhasználóként ingyen megkapsz. Ez egy elég cool kinézetű, fekete Visa kártya. Bárhol használhatod, ahol egy klasszikus bankkártyát. Azt tudja, hogy a vásárlás pillanatában átkonvertálja a kriptopénzed valódi forintra, így a bitcointól a dogecoinig kvázi mindennel fizethetsz a sarki giroszosnál :)

További kriptovaluták, altcoinok

Ejtsünk pár szót a legnépszerűbb altcoinokról, elsősorban az Ethereumról!

Noha a bitcoin volt az első kriptovaluta, és kiválóan alkalmas érték tárolására, másra nagyon nem. Ennek az oka, hogy a Bitcoin hálózat limitálva van, másodpercenként körülbelül 7 tranzakció elvégzésére képes, ami miatt globális fizetőeszközzé sosem válhat. Emellett a tranzakciós díjak magasak, és a hálózat nem elég rugalmas. Erre a problémakörre talált megoldást több fejlesztő, és elsősorban emiatt születtek újabb és újabb blokkláncok, újabb kriptopénzek.

ETHEREUM: Az ethereum a legnépszerűbb, legnagyobb forgalmú kriptovaluta. Az első olyan kriptó volt, ami képes okosszerződések végrehajtására, és különféle szabványokkal más coinok létrehozására. Tartozik hozzá egy Solidity nevű, JavaScript/C++ ötvözetére hajazó programnyelv. Amikor blokkláncra kell alkalmazásokat írni, a legtöbben az Ethereum hálózatot választják. Fontos megemlíteni, hogy jelenleg egy ajánlati rendszer van érvényben, melyben a tranzakciót indító fél bizonyos összeget felajánl a tranzakció priorizálásáért. Ez a versenyhelyzet kedvezően hat a bányászatra. A mai videókártyás bányászok szinte egésze Ethereumot bányászik, egy nagyon pici hányaduk, tipikusan régebbi kártyákkal rendelkezők pedig Ravencoint vagy egyéb altcoinokat.

LITECOIN: Gyakran használják tranzakciókhoz, mivel jelentősen olcsóbb a tranzakciós költsége mind a bitcoinnál és az ethereumnál.

POLKADOT: Képes több szimultán blokkláncot kezelni, és blokkláncok között tranzakciókat végrehajtani. A Polkadot fejlesztői készítettek egy blockchain fejlesztéshez használt keretrendszert Substrate néven, ami jelentősen leegyszerűsíti a fejlesztők számára, hogy új blokkláncokat hozzanak létre a Polkadot hálózatán. Ezzel sikerül jópár fejlesztőt átcsábítani az Ethereumról, és számos új Polkadotos projekt meg is jelent a közelmúltban.

CARDANO: A legismertebb proof-of-stake alapú kriptocoin.

Okosszerződések

Az okosszerződés olyan programatikusan leírt feltételrendszer, melynek teljesülésekor egy adott tranzakció végrehajtásra kerül. Az okosszerződésben meghatározott feltételek lehetnek például egy adott weboldal felé indított API hívás válasza, vagy egy úgynevezett orákulum (megbízható harmadik fél) által biztosított adat. Az okosszerződések lehetővé teszik, hogy számos feladatot automatizáljunk a blokkláncokon, így akár egész alkalmazásrétegek szülessenek.

Kriptovaluták bányászása

A kriptovaluták bányászata nem áll másból, mint a blokkláncoknál már korábban említett hashek kiszámolásából. Egy bányászgépnek képesnek kell lenni, hogy adott időintervallumon belül a lehető legtöbb hashelési műveletet hajtsa végre. Létezik többféle hashelési algoritmus, csak hogy a népszerűbbeket említsem, sha256 (jelenleg a Bitcoin hálózat esetében), ethash (Ethereum), KawPow (RavenCoin és társai), Cuckatoo32, stb. Ezek a hashelési algoritmusok számítási igénye is eltérő, így valamely algoritmusoknál kizárólag célgéppel (úgynevezett ASIC-kal) bányásznak, míg másoknál, pl. ethash esetében egy hagyományos GPU is elég. Szintén változó a paletta számításigényes és memóriaigényes algoritmusok terén.

Általánosságban elmondható, hogy kriptovalutákat célgéppel (ASIC-kal) bányászni kockázatosabb, és a hozam-kockázat arány sem feltétlen jobb a GPU-knál. Egy ASIC esetében ugyanis ha bármilyen változás történik a hálózatban, ami kihatással van a jövedelemre, veszteségessé teheti a bányászatot. Ilyenkor az egész ASIC értéke kvázi lenullázódik, onnantól kezdve a gép nem ér semmit, míg egy GPU-t még mindig el lehet adni, vagy fel lehet használni más kriptovaluta bányászására, esetleg játékra.

A képen egy GPU-kból álló bányászgép, úgynevezett rig látható. A rig olyan gép, mely egy keretre szerelt alaplapból, tápegységből, videókártyákból, riserekből, és egyéb alkatrészekből áll. A keretet azért alkalmazzák előszeretettel, mert egyrészt sok videókártyát egymás mellé betuszkolni a PCI slotokba lehetetlen, a modernebb kártyák gyakran 2-3 slotnyi helyet is elfoglalnak, másrészt így a szellőzésük, hűtésük jobban megoldható.

Több GPU-ból álló bányászrig esetében érdemes hasonló típusú kártyákat, de legalább azonos márkájú chippel rendelkezőket vásárolni. Léteznek bányászprogramok, melyek támogatják az úgynevezett mixed rigeket (Nvidia és AMD egyidejűleg), de ritkák mint a fehér holló. Jobban járunk vele, ha több opciónk van bányászprogramok között is váltogatni, erre pedig jobb ha kizárólag AMD vagy Nvidia kártyák mellett kötelezzük el magunkat.

Bányászás alatt általában ethereum bányászatot értünk, de régebbi kártyákkal érdemes lehet a ravencoinnak is utánanézni. Az aktuális, legjobb algoritmusok hashrateje (az adott videókártya által másodpercenként legyártott hashek) függvényében megállapítható, hogy melyik kártyának melyik algoritmussal mennyi a haszna. Erre kiváló felület a minerstat oldala, ahol számos bányászással kapcsolatos kalkulátort találsz.

EIP-1559, Ethereum 2.0 és egyéb vészmadarak

Talán hallottátok, hogy a jelenleg legprofitábilisabban bányászható coin, az ethereum hálózata hamarosan átáll a 2.0-ás protokollra, azaz bevezetik a proof-of-stake mechanizmust. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tranzakciókat nem bányászok validálják majd, így nem lesz vele lehetséges pénzt keresni.

Még nagyobb probléma, hogy akik az év elején videókártyát vettek, nyakukba kapták az EIP-1559 kódnevű, sokat kritizált és heves vitákat gerjesztő frissítést. Az EIP-1559 tervezetten júliustól lép érvénybe, és drasztikusan, körülbelül harmadára csökkenti a bányászoknak számított jutalékok mennyiségét. Máig nyitott kérdés, hogy ezt esetleg egy másik javaslattal, a blockchain jutalom növelésével kompenzálva lesz-e, vagy csak az ether árfolyamnövekedésében bízhatunk. Egy biztos, most ebben a változó környezetben nagyon kockázatos, és kerülendő beszállni a bányászatba. Ha kitisztul az ég, újra mérlegelhetjük a lehetőségeket.

Hogyan kezdjünk el bányászni?

Ha mégis bányászásra adjuk a fejünket, akár találunk egy megfelelő algoritmust, vagy már a meglévő videókártyánk pangását szeretnénk kihasználni, szükségünk lesz egy poolra.

A pool bányászok közössége. Egy szerver (vagy cluster), ami a bányászoknak delegál hashelési feladatokat. Ha egy bányász validál egy blokkot, a pool beküldi, majd az ethereum hálózattol így kapott jutalmat különféle módszerek szerint elosztja a bányászok között. Akit érdekel, rákereshet a PPS (pay-per-share), PPLNS (pay-per-last-n-shares) kifejezésekre, ez a két stratégia a legnépszerűbb. A gyakorlatban nincs sok különbség profitabilitásban. Felmerül a kérdés, hogy minek másokkal együtt bányászni? Poolokra azért van szükség, mert egyedül bányászva rengeteg idő lenne megfejteni egy blokkot, és nem lenne konzisztens a jövedelmünk.

Ajánlott poolok ether bányászathoz:

A Nicehash gyakorlatban nem pool, hanem egy erőforrás-piac. A géped hashelési rátáját adot bérbe embereknek/cégeknek, akik licitálnak rá. A végeredmény lényegében ugyanaz, kivéve, hogy itt bármilyen algoritmussal bányászol, a Nicehash a végén bitcoinban fizet. Előnye, hogy egyszerűen telepíthető kezdők számára, hátránya, hogy nem lehet konfigurálni.

Ajánlott miner programok a teljesség igénye nélkül:

Mi egyébként az ethermine + minerstat vagy a binance + minerstat kombinációt javasoljuk phoenixminer programmal. A minerstat szintén egy szoftver, amit telepíteni tudsz. Kvázi egy management alkalmazás, amit letöltesz különféle minerekkel együtt, és tudja a minereket (bányászprogramokat) váltogatni, leállítani, újraindítani, átkonfigurálni, mindezt távolról vezérelhető módon és egy gyönyörűen szép UI-on keresztül. A minerstat 1 rig esetében ingyenes, utána havi 2 euró körül van az ára.

Kriptovaluták adózása

Végül a legkuszább téma következik. Az adózás. Elöljáróban a NAV nem ismeri a kriptopénzek fogalmát, így az általános módszer, hogy mindenféle olyan jogszabályba próbáljuk beskatulyázni a tevékenységünket, aminek kicsit is köze van ahhoz, amit csinálunk. Általánosságban akkor keletkezik adóalapot képző jövedelem, amikor egy kriptovalutát rendes pénzre (dollárra, forintra, stb.) váltunk és kivesszük. Ez azt jelenti, hogy nem számít az adóköteles jövedelembe, ha például USDT-re váltunk (az USDT egy olyan kriptovaluta, mely mesterségesen leköveti a dollár árfolyamát). Adóköteles jövedelem keletkezik továbbá, amikor például a Binance kártyánkkal fizetünk a boltban, hiszen ott is átváltódik a kriptó fiat pénzre.

Kereskedés

A kriptó kereskedésből származó árfolyamnyereséget ugyanúgy kell leadózni, mint a hagyományos tőzsdei ügyletekből származó árfolyamnyereséget. Magánszemélyként 15% SZJA + szocho egy bizonyos felső határig, ami rendszerint változik, újabban fél évente, de ha nem az, akkor a minimálbér amihez kötve van, úgyhogy guglizzátok ki az aktuálisat, mert úgy se tudok pontosat mondani. Tipp: most éppen 15,5% körül van, de július 1-től megint változik. A felső határa pedig évi 600 ezer körül?

Bányászat

Magánszemélyként a bányászat jobb híján a legmagasabb adóterhű, önálló jövedelmek kategóriába sorolható, ingó vagyontárgy gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése, ami a jövedelem 87%-a után fizetendő 15% SZJA + 15,5% szocho adóteherrel rendelkezik.

Amennyiben egyéb jövedelemként tekintünk a bányászatra, választhatunk tételes költségelszámolást, így viszont 15% SZJA + 22% szocho adóteherrel kell számolni. Itt a szochónak nincsen felső határa. A videókártyát viszont adásvételi szerződéssel vagy számlával el lehet költségelni, szintúgy az áramszámlát amennyiben a tevékenységgel összefüggésben keletkezett. Amennyiben nincs mit elköltségelni, választhatunk egy 10%-os költségátalányt, azaz 10%-kal csökkenthetjük az adóalapunkat. Tételes költségelszámolás esetén a kártyát csak 200 000 Ft értékig lehet leírni, felette átalányamortizáció alkalmazható. Az azt jelenti, hogy egy 500 000 Ft-os kártyának legfeljebb az 50%-a számolható el egy naptári évben költségként.

Egyéni vállalkozóként a hagyományos módszerek vannak, szja adózás, átalányadózás, kata. Ha bányászat mellett kereskedtek is a kriptóval, a kata az teljes mértékben felejtős. Bányászatra akkor a legjobb megoldás, ha már meglévő kártyákkal dolgozunk. Ha be kell szerezni és le kell költségelni eszközöket, akkor természetesen a másik két módszer jön képbe.

Adómentesség

Évi 600 000 Ft alatt, melybe bele számít minden más, nem üzletszerűen szerzett egyéb bevétel is, nem kell adót fizetni.

Állásfoglalás

Az első kriptójövedelmet tartalmazó adóbevallásotok elkészítése előtt mindenképp javaslom, hogy kérjetek hivatalos állásfoglalást az adóhatóságtól. Ahogy említettem, ez a fejezet nem adótanácsadás, csupán az interneten és az Szja tv.-ben fellelhető elszámolási módszerek összelegózása. Sajnos valószínűleg a NAV sem fogja tudni, mit kezdjen a dologgal, de ha megkérdezed, legalább jóhiszeműen jársz el. Lényeg, hogy egy bevétel-kiadás táblázatot így is - úgy is vezetni kell, ha pedig elérnétek az évi 600 000Ft-os határt, kérdezzetek meg egy könyvelőt/adótanácsadót!


A cikk elkészítése több napnyi szabadidőnkbe került. Kérlek, ha teheted, támogass egy jelképes összeggel :)

Bitcoin címünk: 193HfBxTXxSmncx1nNhsCMmDtnZaewe5L7

Ethereum címünk: 0x2ef9accbe21aa85727179d5177171a2d1664180c